Második nap

Tőlem azt kérék, hogy írjak élménybeszámolót a tegnapi napról amit én szívesen elvállaltam. El is kezdtem írni ahogyan azt kell: hogy milyen jó, hogy itt már nyár van, hogy mennyire jó a színház mellet lakni egy olyan lakásban aminek az ablakának akkora párkánya van, hogy felülhetek rá és, hogy mekkora nosztalgiabomba volt újra látni a Hamupipőkét folyamatos gyereksutyorgás közepette. De ezt hamar abba is hagytam, mert ez csak féligazság. Az igazság az, hogy ami a tegnap történt az bennem történt. A fejemben. És most káosz van. Olyan káosz ami kijár az embernek néha, olyan ami arra sarkall, hogy gondolkozz, gondolkozz majd szürj le valami nagy igazságot az egész benned uralkodó maszlagból. Úgyhogy van itt most ez akáosz ami pillanatnyilag leblokkolt, de lekileg elszakított picit a valóságtól. Olyan kérdések fogalmazódtak meg a fejemben amikre nem kaptam választ, az is lehet , hogy ezeket meg sem kell válaszolni, mert nem létezik végső igazság. De ehhez nekem még fel kell nőnöm, hogy miközebn kijelentem, hogy a világ, meg a benne lévő dolgok nem fekete fehéren működnek, azt nem elég csak elhinnem, tudnom is kell. Talán túl makacs és önző vagyok még, hogy ezt beismerjem.

Örvendek annak, hogy az ittlétünk a kérdés és kételkedés kulcsában telik. Egyidőben lepődök meg és örvendek annak, hogy mennyire intezív reakciókat vált belőlem egy-egy téma, hang, mozdulat, gesztus. Szükségem volt erre a pár napra, hogy lássam, milyen az amikor az ember a testével komunikál, milyen az amikor a szó teljesen elveszti funkcióját vagy éppen megduplázza a saját jelentését. Az életem egy olyan periodusában vagyok amiben azt gondolom, hogy a szavak üresek, hamisak és becsapnak, a test viszont elárul. Öszintébben komunikál, mint a szó. A test elárulja magát ha elégedetlen vagy kényelmetlen helyzetbe kerül, mert az ember akkor van a legjobban ha a teste rendben van. A száj viszont megengedi magának , hogy azt mondjon amit akar, mert mi nem látjuk, hogy hol születik meg a szó, viszont a gesztus, a mozgás a szemünk elött kel életre. A verbális kommunikáció az ember kiváltsága, a testbeszéd viszont egyetemes, áthidal nyelvi, hovatartozási problémákat, összeköti az embert az állatot a természetet és a transzcendenst.

 

N.E.

Anunțuri

Lasă un răspuns

Completează mai jos detaliile tale sau dă clic pe un icon pentru a te autentifica:

Logo WordPress.com

Comentezi folosind contul tău WordPress.com. Dezautentificare / Schimbă )

Poză Twitter

Comentezi folosind contul tău Twitter. Dezautentificare / Schimbă )

Fotografie Facebook

Comentezi folosind contul tău Facebook. Dezautentificare / Schimbă )

Fotografie Google+

Comentezi folosind contul tău Google+. Dezautentificare / Schimbă )

Conectare la %s